neki.

Ismet tollat illetve billentyuzetet ragadok, mert aggodom. Nagyon. Tudjatok vannak ilyen szep sztorik eletunkben. Olyanok mint a filmeken. Nekem is van egy bar vicces lenne a vasznon latni. Ezt szeretnem most megosztani.
Egeszen kisgyerek voltam mikor megismertem ot. Uj iskolaba kerultem mivel elkoltoztunk anyukammal. En voltam az uj jatszopajtas. Hamar felkeltette figyelmemet egy kedves szeretetre melto fiu. Csillogo szemeivel nazett ram mindig a szemuveg mogul. O volt a legkisebb az osztalyban es bar 9 eves volt elkepszto gondolatvilaggal rendelkezett. Elsore megkedveltem. Nagyon megerto volt es kedves velem. Mindig haza kisert iskola utan es sokaig beszelgettunk. Gyerek voltam es szerettem. Olyan gyerekszerelemmel amilyennel csak lehet. De a sorsom elsodort tole.
Ismet elkoltoztunk csak epp videkre. Kacsolatot bar nem tartottam vele sokat jart a fejemben hisz nem volt hozza foghato.Egy elteltevel ujra beiratkoztam abba a regi iskolaba, a regi osztalyba, hozza. Mintha el sem telt volna az az egy ev. Nagyon kotodtem hozza meg mindig. Batran tettem a kezebe a kezem hisz tudtam hogy megert es vigyaz ram. Nyitott konyv voltam neki. Mindig mindent meghallgatott. De kuloncok voltunk. Az osztalytarsak kozul kilogtunk es ok megkeseritettek eletunk.De en kitartottam mellette. Tudtam ha felno ertekes ember lesz bar meg csak 12 eves voltam.
Ismet elkoltoztunk. Senki nem tudta kitolteni azt az urt amit hianya okozott. Am feledekeny az emberi elme. Kapcsolatun kteljesen megszakadt, azt hittem soha nem latom tobbe.
Am a fejlodes csodajanak koszonhetoen ismet ratalaltam. Beszelgetni kezdtunk. Olyan volt mint regen es en ezert nagyon halas voltam. De kozben valahogy felnottunk.
8 eve nem talalkoztunk mar mikor leszalltam egy este a vonatrol. Ott volt. Ugyanolyan mint regen. De mar felnott szemek neztek vissza ram. Ferfi lett belole. Belolem pedig no.Beszelgetni kezdtunk minthe e; sem telt volna kitudja hany ev. Merhetetlen fajdalom ult rajta egy lany miatt. Nem fogom elfelejteni soha amig elek hogy mennyi fajdalmat lattam, ereztem rajta es, hogy barmennyire szerettem volna nem tudok segiteni rajta.
Felnottkent is baratok lettunk. De ot meg mindig kiserti az elmult szerelem fajdalma es gyotrelme.Nem ertettem meg hogy o aki ennyi mindent megtesz masokert ennyire onzetlen es odaado miert cipel ennyi kint?! Nem erdemli meg.Nagyon szeretem ot ra mindig lehet szamitani bar most messze van tolem innen is erzekelem a szomorusagat irasain keresztul. Elmondhatatlanul faj nekem, hogy igy kell latnom. Szomorusagat olvasva elonti a szivem a gyengedseg. Vajon mit tehetnek erte? Vagyok aki vagyok. Ismerem. Szeretem. Pontosan olyan felnott lett mint akit gyerekkoromban megalmodtam. Szeretnem es kivanom, hogy lelket es szivet ujra boldogsag toltse be, hogy szerethessen, hogy szeressek, mert neki ez a legfontosabb. Miert ad o megis mikor nem kap vissza semmit? Ez az o varazslata. Szeretnem ha tolem kapna. Szavak es szeretet formajaban barmikor amikor ugy erzi szuksege van ra es ures. Mert o akit ennyire szeretek nem urulhet ki hisz akkor szeretetem nem teszi rendesen a dolgat.
Ra gondolok, hogy neki jo legyen, hogy tudja van aki szereti ezen a Foldon ugy ahogy van. Ot es a lelket minden szepsegevel.

Elet a tenger tuloldalan.

Este a huszonotodikrol.Tim Hortons.Toronto Star.Egy pad.Zene.Cigi.
Egy autobol figyel egy ferfi egy lanyt. A honalja alatt egy osszecsavart ujsag, kezeben kave, zenet hallgat. Mosolyog az egre. Latvany. En vagyok a lany aki az utcat jarja estenkent belefeledkezve a zenebe es a gondolataiba. 20 eves megis egy 40 eves tapasztalataval szemleli a vilagot es magaban alkot velemenyt rola. Ez egy mas vilag. Barmennyire is azt hisszuk mi Europaiak, hogy Amerika nem szep, valojaban az. MEgvan a maga baja es szepsege. Bonyolult, hetkoznapi eletek folynak, hasonlo sorsokkal, hasonlo szepsegekkel, remenyekkel, csalodasokkal. Folyik az elet medre. Bar Europa a kultura bolcsoje sehol nem talakoztam olyan kedves es meleg szivu emberekkel mint itt. Ugy gondolok erre a helyre mint az eletre a tenger tul oldalan. Bar nem a hazam megis otthonosan erzem magam. KEdvelem a kulombsegeket a monumentalitasokat az itteni kozelseget. Bar maganyosan toltom itt a napokat egy honap kellett hozza hogy ujra irni kezdjek.
Felhalmozodott fajdalmat kell kiirnom, kiadnom magambol. Engem. Sajat magamat, tapasztalataimat, erzeseimet osztom meg itt. Oszinten, nyilt szivvel.
Junius 3an szalltam fel Budapestrol az ide tarto gepre. Bar az ut hosszu volt es fajdalmasan faraszto, megis boldogsaggal toltott el hogy vissza terhetek ide. Az anyamhoz jottem ide. Hatalmas csalodas volt latni, hogy bar midnent megkapott itt megis hazater. Elviselhetetlenul viselkedett a csaladdal, velem es mindenkivel a kornyezeteben. Hatat forditott hon szeretett csaladunknak es visszater a pokolba. Teljesen biztos vagyok benne hogy csalodni fog mikor hazater. Sajnalom.Nem lehet mit tenni. A Nagymammal valo kapcsolatom csodalatosan elmelyult. Melyen tisztelem lenyet es mindenkori magabiztossagat. Kellemes tarsasagat nem nehez megszokni annal nehezebb lesz viszont elvalni tole.
De egy nap itt is eljonnek a felhok, eltakarjak a napot es kodbe vonjak a mindig csak magasabbra nyulo hazakat. Mikozben a felhokarcolokat bamulom otthon kalandozik a lelkem a budapesti utcakon. A fenyein. szepsegen, rusztikussagan,nyuzsgesen melybe oly hevvel vetettem bele magam tavaly szeptemberben. De a kod csak egyre nagyobb lesz szemeim elott es az oly nagyon szeretett varosbol is csak egy utca fenylik ki. Egy csillogo szempar. Az utcank. Az otthonom. Az Apam. Aki sulyos beteg. Aggodasom merhetetlen. hogy ily messze vagyok tole. A napfeny ize is megvaltozott bejelentese ota, hogy beteg. Mindennap ra gondolok. Kenytelen vagyok itt tolteni meg ket hetet de lelekben mar olelem. Szeretem az apamat, o jelenti a legtobbet a vilagon. Az o szeretete tamogatasa nelkul nem az lennek aki vagyok. Bar fajdalmam nem kifejezheto szavakban biztos vagyok benne, hogy talpra fog allni es kuzd az eleteert.
Hianyoznak a szokasos szerda estek, az ejszakaba sot reggelbe nyulo beszelgetesek a baratokkal, a napfenyben sorozes, a budapesti ejszakaink. Hianyzik a szokokut, az utunk, a jol ismert helyek, emberek, az eldeformalodott eletunk es gondolataink amik ennyi idosen is arra kesztetnek hogy olyan dolgokol beszeljunk, vagy eppen tegyuk meg ami igazabol nem korunkhoz valo. Bar szeretek neha gyerekesen gondolkodni, bolondozni, fesztelenul es megfontoltsag nelkul elutni az idomet es sajnalni hogy oly koran fel kellett nonom, megsem banom hogy 20 eves fejjel megertem a vilagot es az embereket. Mindig megfigyelem a kornyezetet es bar neha elborzaszt amit latok hiszek a vilag josagaban. a szerelemben hisz magam is tapasztaltam es a jolelkusegben. Hiszem hogy vannak meg kedves emberek hiszem hogy van meg jovonk egyutt es kulon, hiszem hogy lesz meg atnevetett ejszakank, setaink a MArgit szigeten, dombrol legurulasunk, szenvedelyunk, szerelmunk, problemaink,fajdalmaink, csalodasaink.
Hiszek az emberi josagban bar ritkan tapasztaltam. Tudjatok kell hogy legyen az emberben orokpozitivsag, kulomben elhervad. A pozitivitas nelkul mindenki csak ures lesz, majd elvetemult. Hozza, ra ne mjellemzo dolgokat tesz meg vegul kieg es elhal. A lelkunk bar sokszor torik mindig osszeforr, akar a csont. Mindig gondoljunk erre, hogy bar a szivfajdalomba uggy erezzuk belehalhatunk a lelkunk es a mindig mindenre kepesse tevo elemi osztonunk a tulelesre osztonoz bennunket. Utalom ha valaki fajdalmat okoz megis mindig talpra allok mert hajt az oszton es a hit, hogy lesz ez meg igy se.
Bar nagy fajdalom van most lelkemben, szivem meg mindig darabokban oly regota mar megis elek es orulok, nevetek, gondolok, emlekezek, jovobe tekintek, tervezgetek, csodalkozom, erzekelek. Hisz erre valo emberi elmeenk es szervezetunk. Kell, hogy boldogok legyunk mindenfele szituacioban. Hisz minden jo valamire.

Ezt az irast nagynenemnek egyben keresztanyamnak es potmamnak ajanlom aki mindig mellettem van akkor is ha nem szamitok ra.:) Akit bar szinten meghurcolt az elet megis igaz szerelemre talalt es boldog, bekes eletre.
Remelem elmulasaban is bekes lesz es orok optimista akar csak most.
Neki akivel a kapualjban is lehet sorozni:)

(Olvasoktol elnezest de nincs ekezet a gepemen! Remelem igy is ertheto:)